Akkor szoktunk szennyvízcsatornákról beszélgetni: Amikor csatornaépítés van környezetünkben és ennek az építési munkálatai akadályoznak a közlekedésben. Amikor eldugul a csatorna és a visszaáramló szennyvíz elönti lakó helységeinket. Amikor a nagy esőzés közepette, nem nyeli el az összegyűlt víz mennyiséget a csatornarendszer.
Nézzük meg, mi is az a szennyvízcsatorna, mire is szolgál, hogyan üzemel, hogyan kellene üzemelnie.
A csatorna mesterséges létesítmény, amelyet a vízépítési gyakorlatban belvíz, esővíz, szennyvíz stb. elvezetésére alkalmaznak.
A lefolyástalan területek felszínén és a talajtérben összegyűlő, a település, az ipar, a közlekedés biztonsága szempontjából káros vizek összegyűjtésére, szabályozott levezetésére úgynevezett belvízelvezető csatornákat építenek. A többnyire a földben lévő medrű hálózat a terep mély vonulatain halad. Vonalvezetését a terepviszonyoktól befolyásolva alakítják ki. (A magasabban fekvő területről az alacsonyabb felé kormányozzák a vizet.)
1. A szennyvízcsatorna általában a közterületek felszíne alatt elhelyezett fenékeséssel kialakított, vízszállítás módja szerint: gravitációs, nyílt vízfelszínű, illetve túlnyomásos zárt keresztmetszetű csatornák és műtárgyaik összefüggő rendszere.
A különböző rendszerek összehasonlítása, jellemzői:
Gravitációs rendszer: cső vezetési helye - Mély árokban, ami lejt. Nagyobb csőátmérővel építve. Fektetési rugalmasság - Vonalvezetésben mereven korlátozott. Csak völgyirányban folyik. Tisztítóakna, illetve átemelők használata szükséges! Csőcsatlakozások - Tokokon, repedéseken szivárgások lehetnek. Hagyományos merev csövek felhasználásával. Haladási sebesség - A szennyvíz folyásakor a kis csatornaesés (3%) miatt lerakódásra számítható, így eltömődésre, később dugulásra hajlamos.
Túlnyomásos (nyomott) rendszer: cső vezetési helye - Kis árokmélységben (fagyhatár alatt, kb. 1 méter). Kis átmérőjű csővel építve. Fektetési rugalmasság - Alkalmazkodik a talajviszonyokhoz, terepadottságokhoz. Csőcsatlakozások - Vízzáróan hegesztett csatlakozások. Rugalmas cső, nem reped. Haladási sebesség - A rendszer várhatóan dugulás mentesen 6 m/sec sebességgel működik.
2.. A hálózat lehet elválasztó rendszerű vagy egyesített rendszerű
Az ún. elválasztott rendszer a csapadékvíz elvezetését, az ipari-, és a házi szennyvíztől elkülönülő csatorna-hálózattal oldja meg. Tehát külön csatornán folyik az esővíz valamelyik nyílt vízbe, és külön csatornán folyik a szennyvíz a szennyvíztisztító telepre. Hátránya: többlet munka a csatornarendszer megépítésekor, dupla költség a csatorna kiépítésekor. Az esővíz mellőzése a csatornából a természetes csatornamosás elhagyását eredményezi. A takarékos vízmennyiséggel működő fogyasztók, kis mennyiségű vízfolyásának, öblítésének következtében a csatornában lerakódott szennyeződés dugulásokat hoz létre. Továbbá: az esővízcsatornán befolyó szennyeződött víz, tisztítatlanul folyhat a nyíltvízbe, elkerülve a szennyvíztelepet. Előnye: a szélsőséges időjárásnak köszönhető, nagy mennyiségű esővíz mellőzhető a kisebb kapacitású csatornából, illetve a szennyvízkezelő telepről. Idő és költség megtakarítás, koncentrálás a szennyvíz kezelésére. A kapacitás megfelelő kihasználásával csak a befolyt szennyvízet kell megtisztítani, kezelni.
Műszaki és közegészségügyi szempontból célszerűbb a esővíz és a szennyvízelvezetés egyidejű megvalósítása. Ezt nevezzük egyesített rendszernek. Az ilyen rendszerű csatornahálózatba a szennyvizet (a házi és az ipari bekötő csatornán), valamint az útterületen található vízelnyelő aknákon folyó esővízet (csatlakozó bekötőcsatornán) vezetik le. A szennyvíz a különböző átmérőjű és esésű mellékgyűjtő csatornákon keresztül a főgyűjtő (gerinc) csatornába folyik. Innen régebben a nyíltvizekbe szabadon beengedték. Ma azonban mindez a szennyvíztisztító telepekre jut, ahol több szinten megtisztítják (fizikai szűrés, biológiai és kémiai tisztítás). Előnye: a csatorna természetes mosása esőzéskor. Szennyeződések kimosása, lazítása, mozgatása, a dugulás helyének kialakulás csökkentése. A víznyelőkön bejutott esővíz, és egyéb szennyezett folyadék tisztítva kerül ki a természetbe. Hátránya: a szennyvíztisztító telep kapacitásának maximális, túlterheléses kihasználása. Költséges üzemeltetése.
3. Aknákból történő szennyvízszállítás
A fogyasztók másik csoportját azok alkotják, akiknél még nem épült ki a csatornahálózat, így az ő esetükben egy megfelelő engedélyekkel rendelkező vállalkozó szolgáltatását kell igénybe venni, aki gondoskodik a szennyvízaknákból a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt fogadóhelyre történő beszállításáról. Ezek elvégzése szippantó gépjárművekkel történik.
A szennyvízaknák egy része nem megfelelően van építve. A fogyasztók a szállítási költségeket megspórolva, szikkasztó aknaként üzemeltetik gyűjtő aknáikat.
A szennyvíz szikkasztás káros hatásai során, a talajba engedett szennyvíz elszennyezi a talajvizet, amely gyakran a számunkra ivóvizet biztosító vízkészletekkel is kapcsolatban áll. A szennyvízben a természetes anyagokon túl a háztartási vegyszerek maradékai is megtalálhatóak, amelyek mérgezik környezetünket.
Könnyen belátható, hogy az ivóvízhasználat során keletkező szennyvíz elhelyezésének legkedvezőbb módja - gazdasági, környezetvédelmi, kényelmi szempontból - az utcai szennyvízcsatornára való rákötés.
Mi a szennyvíz ?
A szennyvíznek három kategóriája létezik: háztartási (kommunális), ipari- és csapadékból származó szennyvíz, valamint ezek keveréke.
A háztartási szennyvíz a lakóházak és intézmények fürdőszobáiban, konyháiban és WC-iben termelődik.
Az ipari szennyvíz a különféle iparágak tevékenységéből származik. Itt a szennyvíz csak szigorú határértékek betartásával, előkezelés után kerülhet a csatorna hálózatba, majd a szennyvíztisztítóra.
Előfordulhat, hogy az elvezetett csapadékvíz is terhelt szennyezőanyagokkal, különösen nagyobb záporok alkalmával, erősen urbanizált területeken. A záporvíz a levegőben található szennyeződéseket (ipari gázok, kipufogó gázok, levegőben található szilárd szennyeződések, stb.), valamint a háztetőkön és az utakon lerakódott szennyező anyagokat (gépjárműolajjal, szénhidrogénekkel, nehézfémekkel, az autók kerekéről leváló gumidarabokkal stb.) lemosva szennyeződhet.
Mire szolgál a szennyvíztisztítás ?
A szennyvízgyűjtő aknák megszüntetésével, a fogyasztók csatornarendszerre való kötésével, a szennyvíztelepek működtetésével, a szennyvízek kezelésével környezetünket, természetünket védjük meg. A csatornázás a vízgazdálkodás fontos része. Korszerű megvalósításának fontos előfeltétele és célja a felszín alatti és feletti vizek tisztántartása. Elősegítve az ívóvízellátás egészségügyileg megfelelő szintű biztosítását.
Csatorna üzemelési problémák
A szennyvízhálózaton is számtalan olyan hibalehetőség fordulhat elő, melyek gyors, szakszerű elhárítása komoly kihívások elé állítják a szakembereket a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében. A szennyvízhálózaton is történik időnként csőtörés. Gyakori hiba a dugulás, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás következményeként időnként nemcsak szennyvíz kerül. Alapvető fontossággal bír ugyanis, hogy a csatornahálózatba ne jussanak olyan anyagok, melyek zavarják a rendszer és a tisztítótelep működését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgező vagy maró anyagokat, műanyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket. Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás révén megszűntethető.
Az egyik leggyakrabban előforduló hiba a szennyvízátemelőkben található szennyvízszivattyú meghibásodása. A szennyvíz továbbítása és a terepviszonyok leküzdése érdekében ún. szennyvízátemelőkre van szükség. A szennyvízátemelőkben szivattyúk működnek, melyek a szennyvíz magasabb pontra történő emelését segítik. Ha a szennyvízátemelőben található szivattyú meghibásodik, akkor a folyamatosan érkező szennyvízzel megtelik az átemelő-akna. Elhárítása vagy helyben, vagy szivattyúcserével történik.
A csapadékvíz elvezetésének mellőzése a szennyvízcsatornába, közös érdekünk. A szennyvízcsatornában történő egyidejű szállítással megnöveljük a szennyvíztisztító telepek munkáját, költségeit és nagy esőzéskor túlterhelhetjük azokat, amely időnként szennyvízkiömléshez is vezethet.
38/1995 kormányrendelet, 25 §(10): Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvízet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvízet, illetőleg a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvízet juttatni nem szabad. Szabálysértési eljárást vonhat maga után.
A csapadékvíz illegális bekötését ún. köd- vagy füstfejlesztő berendezéssel, valamint kamerás vizsgálatokkal felderíthető. A szennyvíz aknára helyezett és működtetett berendezésből kiáramló füst megtölti a csatornát. Ha a beáramló füst az esővízcsatornában megjelenik, akkor az rá van kötve a szennyvíz csatornára.
Végezetül, a megfelelő üzemeléshez szükséges a meglévő csatornák (eső és szennyvíz), vízelvezető rendszerek (útárkok, átereszek, folyókák és víznyelő aknák) rendszeres karbantartása, mosása, szennyeződések eltávolítása, tisztán tartása. Elvégzése nagy teljesítményű csatornamosó gépkocsival és szippantó gépjárművel párban történik.
Képek: tele,majd a mosott átereszekről.
Képek: új, tele majd a mosott aknáról.
Jól látható a csatorna fenék, üzemelés során való koszolódása, eltömődése.
Mosás után már átjárható, üzemszerűen használható.
|
